www.europatanacs.hu
Főoldal  |  E-mail  | 
Keresés 
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
potty
Az Európa Tanács
 
Miniszteri Bizottság

1131135347_04
A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács döntéshozó szerve, amely a tagállamok külügyminisztereiből, vagy azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. A Bizottság egyrészt kormányzati testület, ahol egyenrangú partnerek nemzeti szintű megközelítésben vitatják meg az európai problémákat, másrészt olyan fórum, ahol közös válaszokat fogalmaznak meg ezekre a kérdésekre. A Parlamenti Közgyűléssel együttműködve a Bizottság őrzi az Európa Tanács alapvető értékeit, valamint figyelemmel kíséri a tagállamok által vállalt kötelezettségek megvalósítását.
A kormányok hangja  

Döntések és tevékenységek  
A Miniszteri Bizottság határozza meg az Európa Tanács tevékenységét. Cselekvési tervekről dönt a Parlamenti Közgyűlés, valamint az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ajánlásai, továbbá a különböző kormányközi bizottságoktól és a szakminiszteri értekezletektől beérkező javaslatok alapján. A Bizottság hagyja jóvá az Európa Tanács munkaprogramját és költségvetését.

Párbeszéd  
A Miniszteri Bizottság a nemzetvédelem kivételével valamennyi közös politikai érdeklődésre számot tartó kérdéssel foglalkozik: az európai integráció politikai szempontjaival, az együttműködés kiszélesítésével, a demokratikus intézmények és az emberi jogok védelmével, vagyis minden olyan kérdéssel, amely összehangolt, európai szintű megoldást tesz szükségessé.

Tevékeny testület  
A tagállamok külügyminiszterei évente egyszer találkoznak, hogy áttekintsék az európai együttműködés politikai kérdéseit, és megadják a szükséges politikai ösztönzést az Európa Tanács tevékenységéhez. Állandó képviselőik (a nagykövetek) hetente tartanak megbeszélést, továbbá raportőr- és munkacsoportok részletesen tárgyalnak egyes témákat a döntéshozatal előtt. A miniszterek félévenként egymást váltva töltik be a Bizottság elnöki tisztét, megbízatásuk májusban, illetve novemberben jár le.

Rugalmasság 
Ha bizonyos tervezeteket nem támogat minden tagállam, a Miniszteri Bizottságnak lehetősége van arra, hogy részleges megállapodásokat kezdeményezzen, ezzel módot adva egyes tagállamoknak, hogy közös tevékenységet fejtsenek ki meghatározott területeken. A kibővített megállapodások másfelől lehetővé teszik egyes tagállamok vagy az összes tagállam számára, hogy együttműködjenek a nemtagországokkal, akik így élvezhetik az Európa Tanács állandó szervezeti keretei nyújtotta előnyöket.

Európai megoldások 

Hatékony eszközök 
A Miniszteri Bizottság határozatai ajánlások, illetve az aláíró államokra nézve kötelező érvényű európai egyezmények és megállapodások formájában kerülnek a tagállamok kormányai elé. A Bizottság ezenkívül nyilatkozatokat és határozatokat fogad el időszerű politikai kérdésekről. Az eddig kidolgozott több mint 200 egyezmény főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozik, de más olyan területeket is felölel, amelyek erősítik Európa demokratikus, társadalmi és kulturális összetartozását. A Miniszteri Bizottság legtöbb döntése a leadott szavazatok kétharmados többségét igényli, de ügyrendi kérdésekben elegendő az egyszerű többség is.

Szakértői előkészítés 
Az egyezményeket és ajánlásokat a Miniszteri Bizottságnak felelős kormányszakértők készítik elő, a politikai érdekek és a szakmai, valamint ágazati megfontolások egyeztetésével. Sok politikai kezdeményezés születik a szakminiszterek rendszeres tanácskozásai során.

Demokrácia és szolidaritás 
Az Európa Tanács együttműködési és támogatási programokat dolgozott ki az új tagállamok számára, hogy azok hasznosíthassák az Európa Tanács korábban megszerzett tapasztalatait. A programok az Európa Tanács kormányközi együttműködésének eredményein alapulnak, és referencia kiadványokat, szakértői hálózatokat és együttműködési formákat foglalnak magukban. Céljuk, hogy elősegítsék, megszilárdítsák és meggyorsítsák a demokratikus reformfolyamatokat a résztvevő országokban, és hogy fokozatosan és harmonikusan integrálják ezeket az európai együttműködési folyamatokba és struktúrákba, mindenekelőtt az Európa Tanács kereteibe. A Bizalomerősítő Intézkedési Program támogatja a civil társadalomnak azokat a kezdeményezéseit, amelyek a többségi és a kisebbségi közösségek kölcsönös jobb megismerését és együttműködését célozzák meg.

Az értékek őrzője 

Az Alapszabály védelme 
Az Európa Tanácshoz csatlakozó országok vállalják, hogy tiszteletben tartják a jogállamiság elvét és a területükön élő népesség jogát az emberi jogokhoz, valamint az alapvető szabadságokhoz. Vállalják továbbá, hogy őszinte és hatékony módon együttműködnek a nagyobb egység elérése érdekében, valamint elősegítik a gazdasági és társadalmi fejlődést. Minden tagország felelős e kötelezettségek tiszteletben tartásáért, és a Miniszteri Bizottság gondoskodik végrehajtásukról. Ha egy tagállam durván megsérti az Alapszabályban foglalt kötelezettségeit, a Miniszteri Bizottság felfüggesztheti az illető tagország képviseleti jogát, felszólíthatja a visszalépésre, sőt tagságát is megszüntetheti.

Az egyezmények végrehajtása 
A Miniszteri Bizottság a tagországok között létrejött egyezmények és megállapodások végrehajtását is felügyeli. Ez a tevékenység döntő fontosságú az emberi jogokkal kapcsolatos dokumentumok esetében, amelyek közül a legjelentősebbekhez (az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Módosított Európai Szociális Karta, az Európai egyezmény a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről, valamint a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről) külön ellenőrzési mechanizmus is kapcsolódik. A Miniszteri Bizottság felelősségvállalása az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartásáért egyszersmind tükrözi ezen egyezmény rendkívüli fontosságát; amely sarokköve az emberi jogok védelmének Európában. A Miniszteri Bizottság ellenőrzi, hogy a tagállamok végrehajtják-e az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, ezáltal meghatározó szerepet játszik az egész világon egyedülálló rendszer hitelességének a fenntartásában.

A kötelezettségvállalások tiszteletben tartása 
A Miniszteri Bizottság az eddigiekben pártatlan és konstruktív szellemben hajtotta végre feladatait, összhangban azzal a filozófiával, amely a berlini fal leomlása óta irányította az Európa Tanács bővítésének politikáját, hangsúlyozva a párbeszéd, valamint a pozitív változásokhoz vezető politikai és anyagi feltételek fokozatos megteremtésének fontosságát. A Bizottság ezért olyan ellenőrzési rendszert alakított ki, amely biztosítékot nyújt arra, hogy a tagországok tiszteletben tartsák vállalt kötelezettségeiket. Minden tagország számára megteremti az Európa Tanács alapításakor megfogalmazott értékek ápolásához szükséges feltételeket és anyagi eszközöket. Az Európa Tanács bővítése jelentős változásokat eredményezett a Miniszteri Bizottság szervezeti felépítésében és szerepében, amit jelez, hogy tevékenységében előtérbe kerültek a politikai szempontok.

Párbeszéd és kölcsönösség 
Az Európa Tanács folyamatosan elmélyítette a párbeszédet az Európában nemzeti és helyi szinten megválasztott képviselőkkel, továbbá bevonta a politikai tárgyalásokba a nem-tagállamokat is, ideértve az Európán kívüli, megfigyelői státuszt élvező államokat (az Egyesült Államokat, Japánt, Kanadát, Mexikót és a Szentszéket). Elmélyítette együttműködését más európai szervezetekkel, elsősorban az Európai Unióval és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetével.

Állam- és kormányfők csúcsértekezletei 
Az Európa Tanács eddig a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével három csúcsértekezletet tartott. Az elsőt Bécsben, 1993-ban rendezték meg a kommunizmus bukását és az új közép- és kelet-európai demokráciák kialakulását követően. A bécsi csúcsértekezlet megerősítette az Európa Tanács nyitottságát és bővítési készségét mutató politikáját, valamint elindította az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatékonyabbá tételét célzó reformot. A második csúcsértekezletet 1997-ben Strasbourgban tartották, amely újabb ösztönzést adott az emberi jogok védelmének, ekkor született döntés az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának kinevezéséről.

A varsói csúcsértekezlet - célkitűzéseink megújítása és újrafogalmazása 
Az Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcsértekezletét Varsóban, 2005 májusában rendezték meg. A tagállamok vezetői Európa példa nélkül álló egységét ünnepelték, újrafogalmazták a szervezet legfontosabb célkitűzéseit, és erről közös nyilatkozatot, valamint cselekvési tervet fogadtak el. Legfontosabb célkitűzések:
  • az Európa Tanács alapvető küldetésének megerősítése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elvének megőrzése és előmozdítása érdekében;
  • összeurópai politikai párbeszéd ösztönzése kormányok és parlamentek közötti, valamint regionális/helyi szinten;
  • az Emberi Jogok Európai Bírósága reformjának végrehajtása a döntéshozatali folyamat felgyorsítása érdekében, valamint hosszú távú hatékonyságának biztosítása céljából;
  • az Európa Tanács társadalmi kohéziót, a kultúrák közötti párbeszédet és az állampolgári demokráciát támogató tevékenységének elősegítése;
  • az együttműködés erősítése az Európai Unióval, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Egyesült Nemzetek Szervezetével.


Kampányok Európa-szerte 
Az Európa Tanács főbb kampányai:
  • a gyermekek és az erőszak: Építsük Európát a gyermekekért a gyermekekkel;
  • az emberkereskedelem elleni harc;
  • "Te is más vagy, te sem vagy más" európai ifjúsági kampány a sokszínűségért, az emberi jogokért és a közügyekben való részvételért,
  • a nők ellen elkövetett erőszak és az otthonokban elkövetett erőszakos cselekmények felszámolása.


Honlap
http://www.coe.int/t/cm/home_en.asp

 

webmaster: Eagle-Comp Kft.                webhosting: Eagle-Comp Kft.